Gyakran Ismételt Kérdések

Q?

Mikor nem szükséges építési engedély egy építési tevékenységhez, felújításhoz, átalakításhoz?

A.

Általános meghatározás szerint, ha az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell: megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy, változatlan formában újjáépíteni.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése történik.  Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével, továbbá új, égéstermék-elvezető kémény építése esetén, ha magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

A műemlék jelentőségű területen végzett építési munkákra más szabályok vonatkoznak.

Mindezen túl a szabályozás külön kitér: a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épületre, a nem emberi tartózkodásra szolgáló építményre, önálló reklámtartó építményre, sírbolt, urnasírbolt építésére, szobor, emlékmű, kereszt, emlékfal, park, játszótér, sportpálya, rendezvényeket kiszolgáló színpad, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, siló, víz-, fürdőmedence, valamint kerti tó, védőtető építésére.   Rendelkezik a telek természetes terepszintjének megváltoztatására, támfal építésére vonatkozóan, bizonyos feltételek mellett. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, kerékpártartó, zászlótartó, meghatározott méretű pince építése többnyire (de nem mindig) építése engedély nélkül végezhető.

Q?

Mikor kell Bontási engedélyt kérni?

A.

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek:

  • A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet, valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.
  • Nem szükséges engedély továbbá a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontásához.
  • Ugyancsak nem kell bontási engedély, – általában (néhány kivétellel) – a jogszabály szerintii azon építményekre, épületrészekre, melyek megvalósításához építési engedélyre sincs szükség.

Q?

Be kell jelenteni az építés megkezdését?

A.

Az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló bejelentését az építtetőnek alap esetben akkor kell megtennie, ha: az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, illetve ha az építés, a továbbépítésre vonatkozóan az előzőek szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő. (a további esetekről lásd: a vonatkozó kormány rendeletet)

A bejelentés tartalma:

  • Az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő: fővállalkozó kivitelező vagy bejelentéskor ismert kivitelezők, a felelős műszaki vezető, és ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. § (10) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatait.
  • Be kell jelenteni továbbá a tervezői, a fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) rendelet szerinti nyilvántartási számát.
  • A meghatározott adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz, vagy a kormányablakhoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát.
  • A vonatkozó kormányrendelet szerint: kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha – az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, ha az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, ha az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy ha rendelet 17. § (2) bekezdés alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

Q?

Mikor kell építési naplót vezetni, és az hogyan történik?

A.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) szerint: Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a (4) bekezdés szerinti átadás-átvételt – az időpont, a tevékenység és a munkaterület megjelölésével – rögzíteni kell. Mindez az elektronikus alkalmazási felületen a vállalkozó kivitelezővel az építési szerződés feltöltését követően elektronikus munkaterület átadás és átvétel formájában történik.

Az építési naplót elektronikusan kell vezetni, mégpedig a https://enaplo.e-epites.hu oldalon történő ügyfélkapus jogosultsággal elkészített regisztrációt követően. A naplót az építtető un. készenlétbe helyezési kérelmet követően a készenlétbe helyezés után nyitja meg, és kiosztja az építési folyamat szereplőnek – fővállalkozó kivitelező(k)nek, építési műszaki ellenőrnek, felelős műszaki vezetőnek, tervezői művezetőnek stb. – a rájuk vonatkozó jogosultságokat.

Q?

Mikor szükséges Kivitelezési tervet készíteni?

A.

Tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt készítünk, ha – az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, egyéb épületszerkezet esetében a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, vagy, előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, vagy, a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t.

Egyszerűsített kiviteli dokumentáció készülhet, a legfeljebb 300 m2 szintterületű, legfeljebb három építményszinttel rendelkező, vagy legfeljebb 1000 m3 bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy, a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén.

Q?

Gépészeti kiviteli terv mikor kötelező?

A.

Épületgépészeti kivitelezési dokumentációt akkor kell készíteni, ha az alapeset szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre.

Q?

Elektromos kiviteli terv mikor kötelező?

A.

Épületvillamossági kivitelezési dokumentációt akkor kell készíteni, ha az alapeset szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele.

Q?

Milyen szakemberek szükségesek egy magán építkezéshez?

A.

Főszabály szerint építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, rész szakképesítéssel rendelkezik [1997. évi LXXVIII. tv. 39/A. § (3) bek.]. Az építési szakmunka a szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka.

Építési-szerelési munkának pedig az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka minősül [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § b)-c) pont].

Az építési tevékenység fogalma [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

Az Építési törvény rögzíteti, hogy: „Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, de a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet” [1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (6) bek.].

A jogszabály szövege 2013. január 1-jétől egyrészt kiegészült azzal, hogy a kivitelezés végzésének a feltétele, hogy jogosultság hiányában csak a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy folytathat kivitelezési tevékenységet. Tehát még saját részünkre se végezhetünk építési tevékenységet, ha nincs hozzá megfelelő végzettségünk.

Másrészt viszont hozzátartozó részére is lehet segítséget nyújtani. A (2004. évi CXL. törvény) Ket. szerint hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa [2004. évi CXL. tv. 172. § h) pont]. Természetesen a hozzátartozó részére is csak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy nyújthat segítséget az építkezés során.

Q?

Felelős Műszaki Vezetőt kinek a feladata megbízni?

A.

Alapvetően minden építkezésen felelős műszaki vezetőre is szükség van.

A felelős műszaki vezető nem az építtető, hanem a kivitelező megbízottja, és éppen ezért nem az építtető anyagi érdekének érvényesítése érdekében végzi a tevékenységét.

A kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányítása mellett folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

Kivétel, hogy a kivitelezési munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhető olyan – építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő – építőipari kivitelezési tevékenységet, melynek teljesítéséhez a kivitelező nem vesz igénybe további alvállalkozót [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 13. § (8) bek.][2] [3].

2013. április 19 óta történt változás szerint tehát, csak az építési engedélyhez nem kötött építményt, építményrészt érintő kivitelezések esetében lehetséges a felelős műszaki vezető nélküli munkavégzés.